Szinkronúszás

komment nélkül...

Húsvéti borozás

Három hete történt velünk, de eddig nem volt időm elmesélni.

Csendes kis borozgatásnak indult a szüleimmel, Dorogon. Bontottam én már pezsgőt, úgy, hogy az egész család kapott belőle (nem pohárban), nyomtam már be dugót fakanállal (mennyezet is vörösboros lett), láttam már a sörösüveg kibontásnak is néhány extrém formáját, de ez...

Amúgy sem voltam oda ezekért a műanyag dugókért, szerintem a dugó legyen parafa, de most már biztosan tudom, hogy annak kell lennie. Mert a parafát végül szétzúzod és maximum átszűröd a bort, vagy összezárod a fogaidat. De a műanyag nem adja fel. Próbálkoztunk profi nyitóval, hagyományossal, késsel, csavarral - csavarhúzóval...előkerült a kombinát fogó, és a jól bevált fakanál is, de mind felsültek.

Magyar honvéd nem hátrál!!!

Kb. fél óra küzdelem után (már nagyon szomjasan) jött az ötlet, hogy verjünk le a dugón keresztül egy csövet, és azon keresztül öntsük ki a bort...hát ez bejött.

Íme a szerszámok (egy része):

Mondjuk mi végigröhögtük az egészet, de szerintem kívülről nézve sem lett volna rossz. :-D

EGÉSZSÉGETEKRE!

A magányos macho

A házhoz érve, kopott zöld kerítés, rendezetlen udvar, és egy stílusában diszharmóniát sugárzó üvegekkel tarkított bejárati ajtó képe fogad.Ahogy belépek, egy 70 körüli őszes férfi ül a szobában, sötét csontkeretes szemüvegben tévézik. A szomszédokat nézi. Egész furcsa érzés kerít hatalmába.
Ahogy észleli, hogy ott állok, illedelmesen üdvözöl és kapcsolja a tévét.Ütött-kopott járókeretével megpróbál felállni, és átül az ágyra. Szó szót követ erről-arról. Büszkén beszél fiatalságáról, életéről. 3 évig volt házas, válás, majd jöttek mentek a nők-meséli szinte felélénkülve -azok voltak ám a szép idők...
Aztán szép lassan döbben rá,hogy senki sem maradt. A laza kötelékek elkoptak,a változatosságból változatlanság lett, az ebéd általában hagyma-szalonna-tojás, a nyugdíj soha sem elég, és az élet egyhangúságában már szinte azt sem tudja milyen nap van. Elgondolkodtató...